A két torony között, a várkapun, a fölötte fenyegetően függő, a várúr pallosjogát jelképező hatalmas, rozsdás (de persze, mint a várban csaknem minden, ez is betonból készült!) pallos alatt lépünk be az udvar festői terébe. Elegáns, franciás ízű park fogad, gondosan nyírt növényekkel, s a közepén vizet köpő békával elevenebbé varázsoló kúttal. Ez az a hely, ahol a „vándor” – a látogató – már megfáradva megpihenhet, hogy aztán megújult erővel járja végig a kertet három oldalról határoló szobordíszes várfalat és az alatta húzódó árkádos folyosót, amelynek 103 tartóoszlopa adott nevet az udvarnak.

Az udvar másik bejárata a lakótorony alatt található. A lakótorony Bory Jenő családját szimbolizálja. A legkisebb kupola a legkisebb gyermeket Györgyöt, a két egyforma betonkupola egy szinttel feljebb Ilonát és Klárát az ikerlányokat, a kétcsúcsú tető pedig magát a házaspárt. A kakasos az asszony „mert a hölgyek mindig arra fordulnak amerre a szél fúj” mondta Bory.