Az árkádsor alatt véges-végig, mint egy múzeumi tanulmányi raktárban, a mester összegyőjtötte a hazában szerte fölállított köztéri és templomi plasztikáinak eredeti gipszmintáit. Itt ne várjon a látogató – mint a várban mindenütt másutt – valamiféle esztétikus rendet. Nézzük az egészet úgy, mint amikor ténylegesen egy szobrászműterembe lépünk, ahol szerte a polcokon, állványokon furcsa, nehezen átlátható kavalkádban, csak véletlen diktálta rendben állnak a művész régi és újabb munkái. A várlátogatásnak kihagyhatatlan része ez. Ne sajnáljuk az időt, hogy újra és újra rácsodálkozhassunk Bory Jenőnek, ennek a hihetetlenül termékeny mesternek korábban valahol – Szegeden, Kaposvárott, Budapesten vagy máshol – már látott köztéri vagy éppen templomi plasztikájára, amelyről ezideig talán nem is tudtuk, ki volt alkotója.

A huszár születése szobor megtalálható a székesfehérvári strandon és Budapesten a János kórház szülészete előtt. A huszár nem a gólya csörében érkezik a világra, hanem már „gólyagol”, vagyis a gólya hátán lovagol.

A székesfehérváriPüspükkút 4 szoboralakjának gipszmintája is megtalálható az árkádok alatt. A Püspökkút jelenleg a buszállomás melleti parkban a várfal előtt áll, de legelőször a Püspöki Palota előtt állt, éppen ott ahol most az Országalma található. Ezután a vasútállomás elé került, majd végül a mostani helyére. Asztrik, aki a kúton a székesegyház felé néz, a római katolikus anyaszentegyházat, a királyság támaszát jelképezi. Gellért, aki Buda felé néz, ahol mártírhalált halt, a kersztet arca felé tartva, a sziklán féltérdre ereszkedve és a mélységtől visszariadva, a vértanú anyaszentegyházat jeleníti meg. Mór, aki a szobor eredeti helyén a régi királyi palota felé tekintett,s Imre herceggel az evangéliumot olvastatja, az oktató anyaszentegyházat jelképezi. Adalbert, aki Vajkot István névre keresztelte, a térítő anyaszentegyházat szimbolizálja.